Székelyudvarhely várostörténet

SzékelyudvarhelySzékelyudvarhely megyei jogú város az Udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központjaként, Hargita megye második legnépesebb városa.
Székelyföld történelmi, társadalom- és művelődéstörténeti központja, s évszázados hagyományokra visszatekintő székhely, a székely székek központja évszázadokon keresztül, az egykori anyaváros. Fontos közúti csomópont és vasúti végállomás.
Csíkszeredától 52, Marosvásárhelytől 100, Kolozsvártól 200, Brassótól 100 km-re fekszik. A város határvonalának hossza 40 km, bel- és külterülete 4779,21 ha, amelyből a belterület épületekkel fedett része 389,30 ha, míg az utak és terek összesen 144,85 hektárt tesznek ki.

Az ásatások során felszínre került régészeti leletek azt igazolják, hogy a város és környéke az őskor óta lakott volt. Római castrum és fürdő romjait tárták fel a Székely Támadt vár alatt. A településen élők 1224-ben szerepelnek első ízben oklevélben telegdi székelyekként.
Először az 1333. évi pápai tizedjegyzék említi Uduorhel néven, egy évvel késobb a település papja elnyeri városának az anyaegyházi státust a Szentszéktől. 

A város neve arra utal, hogy e helyen tartotta udvarát a székelyek ispánja. Székelyföld hagyományos központja, a székely székek bíróságai előtt hozott ítéletek ellen, ide fellebbezhettek.

1301-ben Uduord néven említik. A településnek az Árpád-korban valószínűleg Telegd volt a neve. 1357-ben Nagy Lajos király vezetésével itt ülésezett az első Székely Nemzetgyűlés, mely egyrészt a székelyek, másrészt Erdély több várának jogi vonatkozásait tisztázta.

1485. augusztus 12-én Báthory István mezővárosi rangra emeli a települést. A mezővárosok kiváltsága volt a vásártartás joga, az adózás kedvezőbb rendezése és az autonómia.
Izabella királyné 1557-ben adományozta azt kiváltságlevelet, amely minden adótól mentesítette a várost. Egy évre rá tőle kapta a város címeres pecsétjét.

A helység első vára egy korábbi kolostor köré 1492-ben épült fel. A Székelytámadt várat János Zsigmond építtette a legyőzött székelyek megalázására 1562 és 1565 között. Ezt a Mihály vajda oldalára állt székelyek 1599-ben lerombolták, 1616-ban pedig Ali pasa égette föl. 1621 után Bethlen Gábor az erődítmény újraépítését rendelte el. 1704-ben a várat Tiege generális fosztotta ki. Az erődítményt visszafoglaló Pekry Lőrinc a székelyekkel leromboltatta a várat, amelyet ettől kezdődően Csonkavárnak neveznek a helyiek. Az egykori erődítmény jelentős maradványai napjainkban is láthatóak.

A kuruc világ megszűnésével büntetésként a város 10 évig beszállásolt katonákat kellett eltartson. Mária Terézia uralkodása alatt átszervezték a határőrséget, a városban nem történt nagyobb ellenállás, de a madéfalvi veszedelem rányomta bélyegét a hadügyi reformra. 1710-ben a pestist behurcolták Moldvából és az óvintézkedések ellenére is tovább terjed a kór, ez akadályozta meg a katonaság további betelepítését. A fennmaradt írásos emlékek szerint ebben az időben annyira megromlott a közbiztonság, hogy a lakosság vagyona és élete állandó veszélyben forgott. Ekkor épült a város első kórháza, a Botos-utcai (ma Kossuth Lajos utca) ispotály. 

Itt született 1553-ban Székely Mózes, Erdély egyetlen székely fejedelme, aki gyermekkorát Székelyudvarhelyen töltötte, de gyakran megfordult Sófalván és a Sóvidéken, ugyanis az édesapja Literáti Székely János 1568-tól a székelyek sóbányájának kamarása lett. János deák korábban Udvarhely jegyzője is volt, aki magyar nyelven állította ki a tímár céhének alapító okiratát. Székely Mózes Báthory István fejedelem oldalán harcolva az erdélyi fejedelmi testőrség parancsnoka lett, majd lengyel királyként vitézségéért "szentelt lovaggá" ütötte és a sófalvi sóbánya kamaraispáni tisztségét tölthette be 1583-tól. Székely Mózes később az erdélyi hadsereg főparancsnoka lett és az erdélyi rendek 1603. április 15-én megválasztották fejedelemnek.

Az 1876-os megyerendezés során Udvarhelyszék területének kisebb kiigazításával Székelyudvarhely székhellyel alakult meg Udvarhely vármegye.
Közel száz évig volt a térség adminisztrációs központja, majd ettől a rangjától a megyésítést követően fosztották meg 1968-ban, amikor a megyeszékhely Csíkszereda város kiváltsága lett. Majd harminc éven keresztül Székelyudvarhely arculata jelentősen átalakult, a nagy iparosítási hullám következtében több nagy vállalat épült. A lakosság száma közel kétszeresére nőtt, új városrészek épültek. Az emberarcú szocializmusnak álcázott diktatúra szorításából az 1990-es évek elején szabadult fel a város.

Székelyudvarhelynek 1910-ben 10 244 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásának székhelye volt. 1992-ben 39 959 lakosából 38 926 magyar (97,41%) anyanyelvű. 1996-ban 39 484 lakosa volt. 2012-ben 36.234 lakosából 95% magyar anyanyelvű volt.

Székelyudvarhely nem tervszerűen épített, fejlesztett város, hanem a Nagy-Küküllő mindkét partján elterülő négy kisebb telep és három falu fokozatos egybeolvadásából nőtt várossá.

Az idők folyamán téglalap alakúvá formálódott Főtér és közvetlen környéke alkotja a Belvárost. Főtere a három főút és néhány utca összefutó öble. Műemlékei, műemlék jellegű épületei és épülettömbjei a Főtéren összpontosulnak : az Ó-város lényege sűrűsödik ott. A kereskedelmi gócpontot alkotó s patinás műemlék épületekből fölépülő Kossuth Lajos utca, a romantikus és festőien emelkedő, macskakövekkel kirakott Szentimre utca, a Patkóban elhelyezett Vasszékely, a Főgimnáziumhoz fölvezető s a város panorámájára rálátó, hangulatos lépcsősor, a közelmúltban restaurált Ó-vár nyugat-európai hangulatot árasztó, pazar szórakozóhelyei, a városnak a Küküllő mellett található s andalgásra csábító Sétatere, a Tomcsa Sándor Színház impozáns épülete, a nemzet nagyjait megörökítő Szoborpark, a szombatfalvi negyed csinos villái avagy a Malom utcai negyed modern és ízléses épületei nem egy európai nagyváros urbanisztikai összképébe is beleillenének.

Ez a sokszínű, sűrített városkép ragadja meg a látogatót. A székely Anya-szék legfontosabb urbanisztikai településének megigéző varázsát és lenyűgözően ellenállhatatlan vonzását nem utolsó sorban az az első világégést megelőző, történelmi hangulat biztosítja, amely a meglehetősen nagy kiterjedésű központot óhatatlanul uralja. Egyfajta, rendkívülien ritka módon kialakult tér-idő-kapszulaként működve, Székelyudvarhely városközpontja azt a hajdani s egykor fölöttébb valós világot idézi meg és villantja ma is folyamatosan föl, ami hajdan az Osztrák–Magyar Monarchia volt.

A belváros többnyire tömör, sűrű beépítésű, magjához lazább, újabb és korszerűbb városnegyedek társulnak az 1960-as évek tömeges lakásépítkezéseinek a következtében. Székelyudvarhelyen az idők folyamán viszonylag fejlett intézményhálózat alakult ki. Iskolavárosként emlegetik, hiszen minden negyedik lakója diák. 15 óvodája, 7 elemi-, 10 középfokú- és 4 szakiskolája, 3 felsőfokú- és 4 távoktatási tagozata van.

Székelyudvarhely első gimnáziumát 1593-ban, Református Kollégiumát pedig 1670-ben alapították. A Művelődési Ház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Népszínház, a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Tudományos Könyvtár, a Múzeum és a Képtár, valamint a zenei rendezvények közművelődési eredményei országosan és nemzetközileg is elismertek.

A városon átmenő jelentős forgalom ellenére közepes szinten van a turizmus, jövedelemtermelő képessége nem számottevő. Székelyudvarhely környéke azonban nagyon jó turizmus vonzerővel rendelkezik, mint pl. a Szejkefürdő, Hargita hegyvonulat, és a zeteváraljai víztározó által biztosított horgászati és az erdők vadászati lehetőségei. Székelyudvarhely környéke számára kedvező turisztikai ágazat lehet az ökoturizmus, az aktív és bakancsos túrázás, biciklizés, sziklamászás, lovaglás, gombász- és fotóturizmus, illetve a kulturális turizmus. A környéken kikapcsolódást kereső turisták számára kiváló lehetőségeket nyújtanak a várósban található magas színvonalú panziók és szállodák.

 

Forrás: Wikipedia, varoshaza.ro

Körkérdés
Ön szerint szükség van egy ilyen portálra?

Igen, szerintem hasznos
Semmi értelme ennek
Van már elég hasonló
Használhatatlan
Eredmények       


  Áramszünet
  • Javítási munkálatok
  • Dátum: 2014 március 7. Péntek
  • Intervallum: 8:00-15:00
  • Érintett városrészek:
    Tihadar bejárat 3
Hirdess.ro
Facebook Twitter E-mail

Partnereink:

Székelyföld info Bestdance SzabadidokalauzUdvarhelyinfoTaxi 24 Varosinfo Omnibus