Székelyudvarhely várostörténet

SzékelyudvarhelySzékelyudvarhely megyei jogú város az Udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központjaként, Hargita megye második legnépesebb városa.
Székelyföld történelmi, társadalom- és művelődéstörténeti központja, s évszázados hagyományokra visszatekintő székhely, a székely székek központja évszázadokon keresztül, az egykori anyaváros. Fontos közúti csomópont és vasúti végállomás.
Csíkszeredától 52, Marosvásárhelytől 100, Kolozsvártól 200, Brassótól 100 km-re fekszik. A város határvonalának hossza 40 km, bel- és külterülete 4779,21 ha, amelyből a belterület épületekkel fedett része 389,30 ha, míg az utak és terek összesen 144,85 hektárt tesznek ki.

Az ásatások során felszínre került régészeti leletek azt igazolják, hogy a város és környéke az őskor óta lakott volt. Római castrum és fürdő romjait tárták fel a Székely Támadt vár alatt. A településen élők 1224-ben szerepelnek első ízben oklevélben telegdi székelyekként.
Először az 1333. évi pápai tizedjegyzék említi Uduorhel néven, egy évvel késobb a település papja elnyeri városának az anyaegyházi státust a Szentszéktől. 

A város neve arra utal, hogy e helyen tartotta udvarát a székelyek ispánja. Székelyföld hagyományos központja, a székely székek bíróságai előtt hozott ítéletek ellen, ide fellebbezhettek.

1301-ben Uduord néven említik. A településnek az Árpád-korban valószínűleg Telegd volt a neve. 1357-ben Nagy Lajos király vezetésével itt ülésezett az első Székely Nemzetgyűlés, mely egyrészt a székelyek, másrészt Erdély több várának jogi vonatkozásait tisztázta.

1485. augusztus 12-én Báthory István mezővárosi rangra emeli a települést. A mezővárosok kiváltsága volt a vásártartás joga, az adózás kedvezőbb rendezése és az autonómia.
Izabella királyné 1557-ben adományozta azt kiváltságlevelet, amely minden adótól mentesítette a várost. Egy évre rá tőle kapta a város címeres pecsétjét.

A helység első vára egy korábbi kolostor köré 1492-ben épült fel. A Székelytámadt várat János Zsigmond építtette a legyőzött székelyek megalázására 1562 és 1565 között. Ezt a Mihály vajda oldalára állt székelyek 1599-ben lerombolták, 1616-ban pedig Ali pasa égette föl. 1621 után Bethlen Gábor az erődítmény újraépítését rendelte el. 1704-ben a várat Tiege generális fosztotta ki. Az erődítményt visszafoglaló Pekry Lőrinc a székelyekkel leromboltatta a várat, amelyet ettől kezdődően Csonkavárnak neveznek a helyiek. Az egykori erődítmény jelentős maradványai napjainkban is láthatóak.

A kuruc világ megszűnésével büntetésként a város 10 évig beszállásolt katonákat kellett eltartson. Mária Terézia uralkodása alatt átszervezték a határőrséget, a városban nem történt nagyobb ellenállás, de a madéfalvi veszedelem rányomta bélyegét a hadügyi reformra. 1710-ben a pestist behurcolták Moldvából és az óvintézkedések ellenére is tovább terjed a kór, ez akadályozta meg a katonaság további betelepítését. A fennmaradt írásos emlékek szerint ebben az időben annyira megromlott a közbiztonság, hogy a lakosság vagyona és élete állandó veszélyben forgott. Ekkor épült a város első kórháza, a Botos-utcai (ma Kossuth Lajos utca) ispotály. 

Itt született 1553-ban Székely Mózes, Erdély egyetlen székely fejedelme, aki gyermekkorát Székelyudvarhelyen töltötte, de gyakran megfordult Sófalván és a Sóvidéken, ugyanis az édesapja Literáti Székely János 1568-tól a székelyek sóbányájának kamarása lett. János deák korábban Udvarhely jegyzője is volt, aki magyar nyelven állította ki a tímár céhének alapító okiratát. Székely Mózes Báthory István fejedelem oldalán harcolva az erdélyi fejedelmi testőrség parancsnoka lett, majd lengyel királyként vitézségéért "szentelt lovaggá" ütötte és a sófalvi sóbánya kamaraispáni tisztségét tölthette be 1583-tól. Székely Mózes később az erdélyi hadsereg főparancsnoka lett és az erdélyi rendek 1603. április 15-én megválasztották fejedelemnek.

Az 1876-os megyerendezés során Udvarhelyszék területének kisebb kiigazításával Székelyudvarhely székhellyel alakult meg Udvarhely vármegye.
Közel száz évig volt a térség adminisztrációs központja, majd ettől a rangjától a megyésítést követően fosztották meg 1968-ban, amikor a megyeszékhely Csíkszereda város kiváltsága lett. Majd harminc éven keresztül Székelyudvarhely arculata jelentősen átalakult, a nagy iparosítási hullám következtében több nagy vállalat épült. A lakosság száma közel kétszeresére nőtt, új városrészek épültek. Az emberarcú szocializmusnak álcázott diktatúra szorításából az 1990-es évek elején szabadult fel a város.

Székelyudvarhelynek 1910-ben 10 244 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásának székhelye volt. 1992-ben 39 959 lakosából 38 926 magyar (97,41%) anyanyelvű. 1996-ban 39 484 lakosa volt. 2012-ben 36.234 lakosából 95% magyar anyanyelvű volt.

Székelyudvarhely nem tervszerűen épített, fejlesztett város, hanem a Nagy-Küküllő mindkét partján elterülő négy kisebb telep és három falu fokozatos egybeolvadásából nőtt várossá.

Az idők folyamán téglalap alakúvá formálódott Főtér és közvetlen környéke alkotja a Belvárost. Főtere a három főút és néhány utca összefutó öble. Műemlékei, műemlék jellegű épületei és épülettömbjei a Főtéren összpontosulnak : az Ó-város lényege sűrűsödik ott. A kereskedelmi gócpontot alkotó s patinás műemlék épületekből fölépülő Kossuth Lajos utca, a romantikus és festőien emelkedő, macskakövekkel kirakott Szentimre utca, a Patkóban elhelyezett Vasszékely, a Főgimnáziumhoz fölvezető s a város panorámájára rálátó, hangulatos lépcsősor, a közelmúltban restaurált Ó-vár nyugat-európai hangulatot árasztó, pazar szórakozóhelyei, a városnak a Küküllő mellett található s andalgásra csábító Sétatere, a Tomcsa Sándor Színház impozáns épülete, a nemzet nagyjait megörökítő Szoborpark, a szombatfalvi negyed csinos villái avagy a Malom utcai negyed modern és ízléses épületei nem egy európai nagyváros urbanisztikai összképébe is beleillenének.

Ez a sokszínű, sűrített városkép ragadja meg a látogatót. A székely Anya-szék legfontosabb urbanisztikai településének megigéző varázsát és lenyűgözően ellenállhatatlan vonzását nem utolsó sorban az az első világégést megelőző, történelmi hangulat biztosítja, amely a meglehetősen nagy kiterjedésű központot óhatatlanul uralja. Egyfajta, rendkívülien ritka módon kialakult tér-idő-kapszulaként működve, Székelyudvarhely városközpontja azt a hajdani s egykor fölöttébb valós világot idézi meg és villantja ma is folyamatosan föl, ami hajdan az Osztrák–Magyar Monarchia volt.

A belváros többnyire tömör, sűrű beépítésű, magjához lazább, újabb és korszerűbb városnegyedek társulnak az 1960-as évek tömeges lakásépítkezéseinek a következtében. Székelyudvarhelyen az idők folyamán viszonylag fejlett intézményhálózat alakult ki. Iskolavárosként emlegetik, hiszen minden negyedik lakója diák. 15 óvodája, 7 elemi-, 10 középfokú- és 4 szakiskolája, 3 felsőfokú- és 4 távoktatási tagozata van.

Székelyudvarhely első gimnáziumát 1593-ban, Református Kollégiumát pedig 1670-ben alapították. A Művelődési Ház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Népszínház, a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Tudományos Könyvtár, a Múzeum és a Képtár, valamint a zenei rendezvények közművelődési eredményei országosan és nemzetközileg is elismertek.

A városon átmenő jelentős forgalom ellenére közepes szinten van a turizmus, jövedelemtermelő képessége nem számottevő. Székelyudvarhely környéke azonban nagyon jó turizmus vonzerővel rendelkezik, mint pl. a Szejkefürdő, Hargita hegyvonulat, és a zeteváraljai víztározó által biztosított horgászati és az erdők vadászati lehetőségei. Székelyudvarhely környéke számára kedvező turisztikai ágazat lehet az ökoturizmus, az aktív és bakancsos túrázás, biciklizés, sziklamászás, lovaglás, gombász- és fotóturizmus, illetve a kulturális turizmus. A környéken kikapcsolódást kereső turisták számára kiváló lehetőségeket nyújtanak a várósban található magas színvonalú panziók és szállodák.

 

Forrás: Wikipedia, varoshaza.ro

Körkérdés
Ön szerint szükség van egy ilyen portálra?

Igen, szerintem hasznos
Semmi értelme ennek
Van már elég hasonló
Használhatatlan
Eredmények       


  Áramszünet
  • Javítási munkálatok
  • Dátum: 2014 március 7. Péntek
  • Intervallum: 8:00-15:00
  • Érintett városrészek:
    Tihadar bejárat 3
Hirdess.ro
Facebook Twitter E-mail

Partnereink:

Székelyföld info Bestdance SzabadidokalauzUdvarhelyinfoTaxi 24 Varosinfo Omnibus
moncler pas cher moncler pas cher moncler pas cher doudoune moncler pas cher doudoune moncler pas cher doudoune moncler pas cher doudoune moncler pas cher doudoune moncler pas cher doudoune moncler pas cher piumini moncler outlet piumini moncler outlet piumini moncler outlet piumini moncler outlet piumini moncler outlet piumini moncler outlet piumini moncler outlet piumini moncler outlet piumini moncler outlet parajumpers pas cher parajumpers pas cher parajumpers pas cher parajumpers pas cher parajumpers pas cher parajumpers pas cher golden goose outlet golden goose outlet golden goose outlet golden goose outlet golden goose outlet golden goose outlet nike tn pas cher nike tn pas cher nike tn pas cher nike tn pas cher nike tn pas cher nike tn pas cher stone island outlet stone island outlet stone island outlet stone island outlet stone island outlet stone island outlet nike tn pas cher nike tn pas cher cheap nfl jerseys supreme outlet